[G]Végre,
Most, hogy végre [C]látlak,
Van kire gondolnom.
[G]Végre,
És ha meg nem is kí[C]vánlak,
Azért lesz miről álmodnom.

[Em]Eszembe jutsz,
És elénekellek,
[C]Szóvá teszlek,
Újjáteremte[G]lek,
Csak engedd meg!

[G]Végre
Meríts erőt a [C]szóból,
Amely hozzád beszél,
[G]Végre
A szemed tüzének [C]hódol
A vers, amely miattad él.

[Em]Így lettél múzsa,
Így köt majd gúzsba
[C]Egyetlen dallam,
Hogy végre szabad le[G]gyél,
Hogy többé ne [C]félj,
Hogy többé ne [Am]félj.

[Am]Nem kell, hogy [G]észrevedd,
[Am]Mert meg sem [G]értheted,
[Am]Nem látja [G]szép szemed,
Hogy az [C]átok alól végre feloldoz[G]tál.

[Am]Zavartan [G]felnevetsz,
[Am]Örülsz, hogy [G]itt lehetsz,
[Am]Engem nem gyűlölsz, [G]nem szeretsz,
De az [C]átok alól végre feloldoz[G]tál.

[G]Végre
Egy kérdésre vár csak a [C]válasz,
A titkod hadd legyek én,
[G]Végre,
Ha a boldogtalanság [C]fáraszt,
Talán jóvá tehetném.

[Em]Bizonytalan
És egyszerű szándék,
[C]Maga a játék
Az igazi aján[G]dék,
Csak ne dobd el [C]még,
Csak ne dobd el [Am]még.

Nem kell... feloldoztál.

Zavartan... feloldoztál.

[G]Végre.